Nyitó oldal :: Cikkarchívum :: Iskolaérettség
Szőke Melinda:
Iskolaérettség
A gyermekek tankötelezettsége a közoktatási törvény szerint abban az évben kezdődik, amelyikben május 31-ig betölti a hatodik életévét, és addig tart, amíg betölti a 18. életévét. (Sajátos nevelési igény esetén az iskolakezdés kitolódhat a gyermek 8 éves koráig, a befejezés pedig, a betöltött 20. évig.) Ha a szülő kéri, az a gyermek is mehet iskolába, aki az adott év december 31-ig éri el a hat éves kort.
Az azonban, hogy a gyermek mikor lesz valóban iskolaérett, nem a törvényi szabályozástól, hanem a gyermek képességeitől függ. Ezért vannak olyan gyerekek, akik hét évesen kerülnek iskolába, függetlenül attól, hogy korábban is mehettek volna.
Az iskolaérettségnél nem csak biológiai, de pszichológiai és szociális érettséget is figyelembe kell venni.
A biológiai érettség fizikai jellemzőket takar, amit gyermekorvos vizsgál. Ilyenek a magasság, testsúly. 6-7 éves korban a gyerekek általában 115-120 cm magasak, és 22-24 kg a súlyuk. Az agy fejlődése is más szakaszba lép. Jellemző a lateralizáció (testen a jobb-bal oldaliság) kialakulása. Ennek hatására az agy egyik félteke dominánsabb lesz, és a mozgás összerendezettebb lesz, a gondolkodás magasabb szintűvé válik (elvont fogalmak megértése).A pszichés érettséghez tartozik a figyelem, emlékezet és a gondolkodás. A gyerekek megtanulnak egy bizonyos dologra koncentrálni, kizárni a zavaró történéseket. A rövid távú emlékezőképessége közelít a felnőttekéhez. Gondolkodására jellemző, hogy felismeri az egész részekből áll, a részek pedig egészet alkotnak.
A szociálisan iskolaérett gyermekre jellemző, hogy az önellátási tevékenységekben egyre kevesebb segítséget igényel. Emellett elfogadja a szabályokat, ami a közösségbe történő beilleszkedéshez is szükséges. Elviseli a monotóniát, hosszabb ideig képes egyhelyben ülni. És megjelenik a teljesítménymotiváció. Vagyis nem csak külső motiváció miatt figyel, és akar többet tudni, hanem a környezetének tárgyairól/eseményeiről akar egyre többet és többet megtudni.
Az iskolaérettség után röviden tekintsük át az iskolaéretlenséget. Ennek okaként két nagy csoportot határozhatunk meg. Az egyik a környezeti (ingerszegény környezet, elhanyagoló bánásmód) a másik organikus (koraszülöttség, szülési sérülés, betegségek) ok. Ugyanúgy, mint az iskolaérettségnél, itt is megkülönböztetünk biológiai éretlenséget (kisebb súly, magasság, fejletlen finommozgás), és pszichikai éretlenséget (gyenge figyelmi képességek, túlzott játékosság-mozgékonyság, gondolkodásbeli lemaradás, stb.).
Iskolaérettségi vizsgálat :
A vizsgálatot egy gyógypedagógusból és pszichológusból álló team végzi, melyhez bizonyos helyeken pedagógus (tanító, óvodapedagógus) is csatlakozik. A vizsgálat részét képezi az anamézis (előzmények) felvétele, csoportos vizsgálat, egyéni vizsgálat, megbeszélés a szülővel, végül a szakvélemény elkészítése.
Az anamnézis felvétel során feltérképezik a gyermek eddigi fejlődését a terhességtől a szülésen át az óvoda végéig. A kérdések kitérnek a beszéd, mozgás, értelmi, érzelmi, szociális fejlődésre, az óvodai beilleszkedésre, a családi környezetre.
A csoportos vizsgálaton az összes aznapra behívott gyerek részt vesz. A következő feladatokat végzik a gyerekek: Emberrajz készítése, Edtfeldt vizsgálat, szegélydíszkészítés, ábramásolás, mennyiségek szimultán felfogása, történet reprodukálása. Ezután szabad játék következik, ahol a vizsgáló személyek szintén figyelik a gyermek reakcióit, játékválasztását, együttműködő-képességét, stb.
Az egyéni vizsgálat során a szakemberek a gyermek általános tájékozottságát (család, testséma, időbeni tájékozottság) figyelik. A feladatok között szerepel még a történet visszahallgatása, a mennyiség ismeret, a formaemlékezet, a képolvasás, gyakorlati helyzetek megoldása, az analógiás és kauzális, illetve az analitikus-szintetikus gondolkodás, a közvetlen emlékezet vizsgálata. Természetesen ugyanúgy, mint a csoportos vizsgálat és a szabad játék alatt, itt is figyelik a gyermek reakcióit, feladatértését, beszédértését, feladatkövetését, stb. A vizsgálatnak ezek a megfigyelések is részét képezik, nem csak a tesztek, feladatok eredményei.
Szükség esetén a vizsgálat kiegészíthető Bender A-B teszttel, diszlexia gyanú estén GMP, DPT elvégzésével, illetve IQ szint felmérésével.
A vizsgálat végén a szakemberek összesítik az eredményeket, melyet a szülővel is közölnek, és javaslatot tesznek a további teendőkre. A javaslatok a következők lehetnek:
- első osztályba mehet,
- további óvodai nevelés szükséges,
- iskola előkészítő foglalkozáson vegyen részt az iskolában (félévkor, évvégén nincs értékelés, napi 4 óra)
- korrekciós, vagy kis létszámú osztály javasolt,
- Szakértői Bizottság vizsgálata javasolt.
Nagyon fontos, hogy az iskolaérettséget csak megfelelően képzett szakemberek (Nevelési Tanácsadó) állapíthatja meg. Az óvónő, tanítónő és egyéb szakember javasolhatja az iskolaérettségi vizsgálat elvégzését, de kategorikusan nem jelentheti ki, hogy a gyermek iskolaérett-e vagy sem. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye egy javaslat, melyet a szülő nem köteles elfogadni. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó további vizsgálatra küldi a gyermeket a Szakértői Bizottsághoz, az ő véleményük már kötelező érvényű, melyet a szülő kérésére a helyi jegyző felülbírálhat. A Fejlesztőházban komplex felmérés során végezzük az iskolérettségi vizsgálatot, mely tartalmazza a tanulási részképességek felmérését, a mozgásfejlettség vizsgálatát, a csecsemőkori reflexmaradványok kizárását.