Etetési és evészavarok komplex terápiája

 

Az evésről

Az evési szokásaink már a méhen belül elkezdenek kialakulni, az első tapasztalatok a külvilágról is az evéssel kapcsolódnak össze. A gyermek a magzatvíz nyelésével - melynek folyamatosan változik az íze az anya táplálkozása szerint - ismeri meg a külvilág változását, tanulja a nyelést, befolyással van a magzatvíz mennyiségére, így bizonyos fokon az autonómiáját is megtapasztalja.  Az étkezés a születés után napjaink fontos részévé, irányadójává válik. Célja nem csupán a tápanyagbevitel, nagyon fontos tanulási, kommunikációs, szociális, kulturális, örömszerzési forrás is. Az anya-gyemek kapcsolat alappillére. Amennyiben egy gyermeknek nehézséget jelent az evés, kihat az egészségére, a fizikai-, a pszichés fejlődésére, a családon belüli kapcsolataira. Nagy teher, nem csak az édesanya számára, a gyermek teljes környezetére kihatással van, irreálisan nagy energiát és időt von el a családtól.

Indikációja

Az étkezés összetett folyamat, a mozgás, a koordináció, az érzékelés-észlelés, érzelmi szabályozás, tehát a teljes idegrendszer megfelelő működése szükséges hozzá, ezen felül a megfelelő környezet is meghatározó tényező. Bármely funkció sérül, érintheti az étkezést, evészavart okozhat. Az evészavar önmagában nem jelenik meg kóros állapotként, minden esetben valamely egyéb betegség vagy állapot kísérő tünete. Megjelenhet mennyiségi vagy minőségi eltérés a gyermek táplálkozásában, amely, ha két-három hétnél tovább tart vagy egészségromlást idéz elő (fogyás, rossz lehelet, bőrszárazság, beesett, karikás szem, aluszékonyság, nehézlégzés) illetve újszülöttek esetében már pár napos szopási képtelenség vagy elégtelenség esetén mindenképpen szükséges a gyermekorvos felkeresése. Az akut okok kizárását követően, ha a probléma továbbra is fennáll, egy komplex vizsgálat szükséges. A komplex diagnosztika kiemelten fontos, mert az evészavar jelző tünete lehet (pl. reflux, szenzoros zavar, autizmus).

Mikor, kihez fordulhat?

Több szakterület érinti az evéssel kapcsolatos problémákat, a logopédia, a gyógypedagógia, a konduktív pedagógia és a pszichológia, mind tartalmaz az evésgondokra fejlesztési megoldásokat, de a probléma mértékének és elterjedtségének sajnos egyáltalán nem felel meg a speciálisan képzett evésterápiás szakemberek és evésterápiát végző helyek száma. A JóLenni, etetési és evészavarok komplex korai terápiás szakemberek képzését, jelenleg a Budapesti Korai Fejlesztő Központban végzik. Itt a terápia is elérhető, várják az evésgondokkal küzdő szülőket és gyermekeket. Magán és állami intézményben egyaránt, ma már egyre több helyen elérhető az evés és etetés vizsgálat, majd a terápia. A JóLenni, etetési és evészavarok komplex korai vizsgálat és terápia az Újbudai FejlesztőHázban is elérhető. Bejelentkezés alapján várjuk szertettel a hozzánk forduló családokat.

Diagnózis

A gyermek tápláltságát a percentilis táblázat mutatja meg, mely a gyermek súly- és hosszfejlődését méri az átlaghoz képest. Folyamatosan vezetve a kóros állapotok is megjelennek pl. az önmagához viszonyított hanyatló görbe esetén, még ha a normál tartományban lévő is, a gyermek fejlődése nem megfelelő. Ez a gyermek egészségügyi kiskönyvében is megtalálható, illetve speciális esetekben pl. koraszülöttség, Down-szindróma, Cerebral Paresis, az interneten hozzáférhető külön ezekre alakított percentilis táblázat. Pontosan követhető ez alapján a gyermek fejlődése, de fontos kihangsúlyozni, hogy attól még lehet gond az evéssel, hogy a percentilis tábla alapján normál tartományban van a gyermek.

Minden gyermek esete egyedi és különböző, de bizonyos jellemzők alapján kategóriákba lehet sorolni az evészavart. A születést követő első napokban már megjelenhetnek korai evésproblémák, mely lehet regulációs zavarral összefüggő, vagy a gondozó-csecsemő kapcsolati problémájából fakadnak. Az önálló étkezésre szoktatásnál a gyermek elutasíthatja az étkezést, mint tevékenységet, amely a szenzoros integrációs feldolgozási zavart jelzi. A szenzoros étel averzió esetében bizonyos ételeket utasít el a színük, illatuk, hőmérsékletük, állaguk alapján. Csecsemőkortól felnőtt korig bármikor megjelenhet a poszttraumás etetési zavar pl. félrenyelés, hányás, szondás táplálás, erővel etetést követően az étel komoly és következetes visszautasítása jelenik meg.

Nagy csoportját jelenti az evészavaroknak az egyidejűleg fennálló orvosi állapottal összefüggő etetési zavar, mely az alapbetegségtől függően változik. Orvosi kezelésre javulhat, de az étkezési problémát nem oldja meg hosszú távon, ezért evésterápiás szakember bevonása elengedhetetlen. Mozgáskorlátozott gyermekeknél nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az aktív mozgásfejlesztés csak akkor lesz hatékony, ha a gyermek rendelkezik a szükséges izom és testzsír szinttel. A kórosan sovány gyermek az intenzív torna hatására további izomtömeget veszít, így ellentétes hatást ér el a fejlesztés.

Az evészavarok diagnosztikája összetett folyamat, a terapeuta egészen a fogantatástól felveszi a gyermek és a szülő étkezési anamnézisét, minden irányból megfigyeli és megvizsgálja a gyermeket, megfigyeli az evést, ivást, a teljes etetési helyzetet érzelmi, szenzoros, fiziológiás oldalról, majd ezen diagnosztikai kritériumok alapján állítja fel a speciális terápiás stratégiát.

Ezen a ponton sor kerülhet más szakemberek bevonására, attól függően, hogy milyen típusú evészavarról van szó. Csecsemőkorban jelentkező, izomzati eltérés okozta szopási nehézségre jellemzően Pfaffenrot-féle manuálterápiát (SzRT) javasolt alkalmazni, mely megfelelően gyengéd és fájdalommentes a pici számára. Amennyiben az anya-gyermek kapcsolat problémája miatt merül fel a szoptatási nehézség, pszichológus bevonása javasolt. Kisgyermekek esetében a leggyakrabban a szenzoros zavarok jelentkezhetnek, melyre a szenzoros integrációs terápia a legmegfelelőbb. Nagyobb gyermekek esetében az evészavarok főként már organikus okokból adódóan jelennek meg (pl. CP), melyre egy összetett, több különböző terápia egyénileg megválasztott kombinációja nyújthat megoldást. Az evésterápiás szakember minden esetben egyénileg felméri, hogy mi az a legmegfelelőbb fejlesztés, amellyel megoldható a probléma és folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek előrehaladását, egészen addig, amíg az evés újra egy örömteli, élvezetes esemény lesz nem csak a gyermek, de az egész család számára.

 

Forrás:

Budapesti Korai Fejlesztő Központ: JóLenni, etetési és evészavarok komplex terápiájának elméleti és gyakorlati alapjai; Oktatási jegyzet 2016.

Váró Anna: Tanácsok evési nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek; 2016.

Scheuring, N., Danis, I., Karoliny, A., Szabó, L.: Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból; 2016. Lege Artis Medicinae

http://heimpalkorhaz.hu/wp-content/uploads/2014/12/az-elso-harom-eletev-taplalasi-es-taplalkozasi-zavarai-organikus-es-funkcionalis-nezopontbol-14385.pdf letöltés: 2017. december 17. 10:14