Szőke Melinda: Beszélj úgy, hogy érdekelje... Hallgasd úgy, hogy elmesélje tréning

Szakemberként, sok gyerekkel foglalkozva nagyjából van egy elképzelésünk a nevelésről. A különböző nevelési irányzatokat ismerjük, elfogadjuk. Személy szerint én a szkeptikusabb fajta vagyok az új irányzatokkal kapcsolatban, de természetesen a döntés a szülőé, hogy neveli gyermekét.

Ez a módszer a kommunikációra épül. Sokszor próbálunk elérni valamit a gyerekeinknél, mégsem sikerül úgy, ahogy terveztük. Én is tapasztalom a saját három gyerekemnél, hogy ami az egyiknél beválik, az a másiknál biztosan nem. Tanácsokat mindig kapunk, mégsem használnak.

A „Beszélj úgy…” módszert már tréning formájában is lehet tanulni. Pár hete volt alkalmam egy ilyen tréningen részt venni.  Nagyon praktikus, hiszen helyzetgyakorlatokon keresztül konkrét ötleteket, praktikákat sajátíthat el a szülő, átélheti gyermeke helyzetét. Az elején fenntartásokkal vártam a találkozásokat, de gondoltam kipróbálom, hogy ezt is megismerjem. A tréning során a módszert 6 témakörre osztva sajátítottuk el.

1.       Az érzelmek elfogadása

2.       Együttműködésre bíztatás

3.       Büntetés helyett

4.       Problémamegoldás

5.       Az önállóság támogatása

6.       Dicséret és önértékelés

7.       Skatulyázás

8.       „Ismétlés, összegzés”

Az alapelvek egy része ismerős volt a tanulmányaimból, de messze nem ennyire tudatosan és egészként kezeltük a dolgot. Amit a gyerekeimnél problémaként kezeltem (hiszti, bepisilések, stb.) a tréningen tanultakat alkalmazva eltűnni látszanak. Nyilván nem a gyerek változik, „csak” szülőként alkalmazok más módszereket, mint eddig.

Amit én előnyként látok:

  1. nagyobbaknál (2-3 év felett) kitűnően működik (kisebbekkel még nem nagyon van tapasztalatom),
  2.  a gyerek megfogalmazta, hogy jobban tetszik neki, az „új” anya és ap
  3. a testvérek (nálunk) egymás között használják (4. hete használjuk szülőként)
  4.  előre gondolkozva a kamasz gyerekünkhöz is kapunk egy „kulcsot”, biztos vagyok benne, hogy ezek az ötletek beválnak
  5. az én – saját bevallásom és mások által jóváhagyott – szigorú anyuka lelkemnek is tökéletesen elfogadható, mert következetes és a határok megmaradnak a gyereknek
  6. a liberális nevelési elveket valló szülők számára is elfogadhatónak gondolom, mert ugyanezeket nem erővel, hanem érvekkel, kommunikációval teszi

Ami „hátrány” lehet:

  1. Hatalmas munka mindig tudatosan nevelni.
  2. Akkor sem szabad engedni, ha mi fáradtak vagyunk, tudatosnak „kell” maradnunk.

A két „hátrányra” praktikus tanács, ha mindkét szülő elvégzi a tréninget (mi is így tettünk), mert egymást támogatva, segítve könnyebb. Egyrészt egyezik az elv, tehát a gyermek számára hitelesebbek vagyunk. Másrészt, ha az egyik szülő elfárad, és feladná, a másik kisegítheti a helyes módszerrel.